A könyvben mintegy 90 oldalon csodálhatod meg Polgári Sándor 2022-2023-ban festett képeit. Az album fejezeteihez ismert és kevésbé ismert tollforgatók osztják meg a festményekkel kapcsolatos gonolataikat
A legegyszerűbb és egyben a legbanálisabb azt kérdezni egy művésztől, miről ír, mit fest, milyen témákkal foglalkozik. Bármi érdekli, bármit vesz maga elé, bármihez nyúl ugyanis, a mindenséget fogja megtalálni és megérinteni. Akár magasba nyújtózó fa, perzselő tekintet, utcarészlet, falusi porta, hullámzó víztükör, akt vagy portré jelenik meg a képén, mind túl kell, hogy mutasson önmagán. Ez a művészet lényege: képesnek lenni a teljességet kínálni egyetlen akkordban, egyetlen verssorban, egyetlen ecsetvonásban is
A világnak fekete-fehér fotókon is színes arcát mutatta meg, amikor fényképezőgépével rögzített pillanatokat a kavargó időből, ám amióta festeni kezdett, új ablakokat nyitott számunkra Polgári Sándor. A maga számára is, hiszen az alkotás egyszerre kreatív és egyszerre szakrális tevékenység: része a tanítási és tanulási folyamatoknak, a megismerésnek, az önismeret felé vezető útnak
Polgári Sándort minden érdekli. Mindent észrevesz. Nem tudom, milyen típusú művész: megszenvedi-e az alkotást, vagy könnyű kézzel nyúl a vászonhoz és a festékhez – de ez mindegy is. Ez nem tartozik rám, ránk. Csak az, hogy amikor ott állok, ott állunk a képe előtt, visz-e magával a mű
Visz. Ismerős a belső táj, amit megmutat. Részesei vagyunk a képnek, a kép felszíne mögötti történeteknek. Ott vagyunk mi is a színekben, a formákban. Minden képe egy ablak, ami új és új világokat tár elénk, és ezekben mi otthon vagyunk – akár ezt a szép albumot lapozva is
ALKOTÓ: Meghívott, elhivatott. A művészi tehetség születéssel érkezhet. Vagy van vagy nincs. Polgári Sándornak van. Nem lehet tanítani, de nem is kell. Tud. A művész ember, az is, ám több is. Küldetése van. „Saundarja lahari” – hangsúlyozza a jógabölcselet – az élet, a természet, az ember csodájának, szépségének, ennek a varázslatos világnak kitárása és bemutatása a festőművészet eszközével
Nem öncélú. Személytelen, érdekek nem vezetik. Tudja: „Írótoll vagyok Mesterem kezében”. Az igazi művész közvetítő Isten és ember között. Átadó – tanító. Segíteni akar. Legyen mindenki boldog, békés, örömteli. Élvezze az életet, fedezze fel a varázslatos világot, s az igazi embert. A szépség mondanivalójával, azt látva – értve átalakulni, megszabadulni minden szenvedéstől. A „képnézőt” kiszakítani a szürke hétköznapokból egy magasabb szférába
ALKOTÁS: Az a folyamat, amelyben a titkok feltárulnak. A lélek – tudat szabadon szárnyal. Az igazi művészet nem gondolkodás eredménye. A beavatott a „Tiszta Forrás”-ból merít. A meditáció állapotában a benső felismerő – megértő megtapasztalás által. Önmagát, s a Kozmikus Egységet adja. Harmónia. Kilépés az anyagvilág rabszolgaságból a transzcendensbe. Belépés az ihletett intuícióba, melyben a tudat s a szív tisztasága ragyogó elíziumi mezőkbe vezet. Nincs akarás, feszülés, az anyaggal való kínlódás. Minden csak „jön”,” történik”. Megvalósulva a Végtelen Időkben él. A lét benső – tükre A külsővel egyesül
MŰALKOTÁS: Az alkotó kiteljesedése. A „Tiszta Tudat” realizációja. Üzenet, tanítás mindenkinek. A festmény állhatatos Csend. Így láttat és ad élménytapasztalatot. Színek, formák, szimbólumok. Visszatükröződő Valóság. Hangtalan, mégis „beszélő” világnyelv
Minden tudás és képesség, minden emberben jelen van. Tőle függ, mit hoz fel magából – állítja a jóga ősi tanítása. Polgári Sándor nemcsak megtalálta, hanem felhozta, kiművelte, s a festőművészet oltárán felragyogtatva közkincsé tette. Kövesd a megtalált utat, ne térj le róla. Megérintve a Végtelent, jelenítsd meg mi van „TÚL…” Kutatva a mélységet, ablakot nyitva emeld azt az égig. Alkoss önmagad és mindannyiunk örömére
KÖVESS A KÖZÖSSÉGI OLDALAKON